A több gyöngyösi sikert is hozott Mátra Kupa a felkészülés utolsó állomását jelentette a Gyöngyösi Kézilabda Klub utánpótláscsapatai számára. Rosta István utánpótlás-igazgatót az elvégzett munkáról, a célokról és az utánpótlás jelenlegi helyzetéről kérdeztük.

Rosta István a Mátra-kupa eredményhirdetésén

– Milyen korcsoportokban indít csapatot a Gyöngyösi Kézilabda Klub a különböző utánpótlás-bajnokságokban? Összesen hány csapatunk indul a szezonban?

– Összesen ötvenegy csapattal vágunk neki a következő szezonnak, ami egy elég jelentős szám. A legnagyobb létszámot a szivacskézilabdás általános iskolai csapatok teszik ki, az U7, U8, U9-es korcsoportokban húsz fiú és húsz lány csapat képviseli a gyöngyösi színeket, ehhez jön a lányoknál az U11-es, U13-as és a serdülő csapat, a fiúknál pedig az U10-es, a két-két U12-es és U14-es, a serdülő, az ifjúsági és az U23-as együttes. Ez hatalmas létszám, több száz utánpótláskorú játékos kézilabdázik a GYKK kötelékében.

– Milyen mértékben változott az edzőgárda, álltak-e munkába új edzők?

– Az edzőgárdánk országosan is az egyik legfelkészültebb. Négy szakedző dolgozik a gyerekek mellett, tizenegyen középfokú edzői képesítéssel rendelkeznek, tízen pedig testnevelőként látják el a feladatukat. Újdonság, hogy Reviczki Tamás személyében atlétika edzőt is alkalmazunk a speciális képességfejlesztéshez.

– Hogyan zajlott a felkészülés, mennyire ítéli sikeresnek a munkát?

– A felkészülés alatt közel százhúsz gyermeket vittünk edzőtáborokba, a lányok Sástón, a fiúk Kisvárdán és Sirokban voltak. A gyerekek nagy lelkesedéssel dolgoztak. Tudom, hogy részvételük nagy szervezést igényel, hiszen a családok gyakran augusztusra tervezik a családi nyaralást. Köszönöm azoknak, akik megoldották ezt a problémát is. Nagyon fontosnak ítélem, hogy minden játékos az életkorának megfelelő képzést kapjon. Ehhez nagyfokú szakmaiság szükséges, ezért az edzésterveket mindig ellenőrzöm. Állíthatom, hogy a kollégáim alaposan, lelkiismeretesen készülnek fel a munkára. Sikerült Belgrádba eljutnunk egy nemzetközi tornára. Ez is az utánpótlás-nevelési koncepciónk része, hogy lehetőség szerint minden csapat nemzetközi porondon is megmérethesse magát.

Rosta István a serdülő csapatot instruálja

– A Mátra-kupa volt a csúcsa a felkészülési munkának. Két érmet sikerült szerezni a gyöngyösi csapatoknak. Mennyire volt elégedett a teljesítménnyel, a szervezéssel, a hangulattal?

– A Mátra-kupa mára Heves megye legnagyobb utánpótlás kézilabda fesztiválja. Hetvenegy csapat 1100 játékosa vett részt rajta. Ha ehhez a számhoz hozzáadjuk a szülőket, rokonokat, akkor láthatjuk, hogy több ezer embert kellett kiszolgálnunk. A szervezőcsapat hatalmas munkát végzett. Bizony, ezen a hétvégén nem sokat aludtunk. De a gyerekek mosolya, az edzőkollégák elismerése és elégedettsége azt mutatja, hogy jó munkát végeztünk. Szinte mindenkitől úgy váltunk el, hogy 2017-ben újra találkozunk. Egy-egy mérkőzésen már a felnőtt találkozók hangulatát varázsolták a szülők a csarnokokba. Úgy gondolom, hogy az itt szereplő játékosok közül sokak nevét nemsokára a korosztályos válogatottak névsorában is olvashatjuk. Reményeim szerint gyöngyösi is lesz közöttük. Az U12-es fiúk Kismárton Ádám vezetésével a belgrádi után a gyöngyösi tornát is megnyerték. Ez nem véletlen. Tudatos, tervszerű munka folyik. Példaértékű a „szülői csapat” segítsége és kapcsolata a csapattal, azt hiszem, ez elengedhetetlen a töretlen fejlődéshez. Az U10-es fiúk – Kőrösi Fruzsi csapata – ezüstérme is szépen csillog. Egy sokra hivatott együttes, ami még az út elején jár. De mindenki dicséretet érdemel. A lányok Hatvanban küzdöttek több első osztályú klub ellen. Mindenképpen szeretném megköszönni Gyöngyös város támogatását. A Berze Nagy János Gimnázium és a Kálváriaparti Általános Iskola segítsége nélkül sem sikerült volna ennyire jól ez a torna. És persze folytathatnám sokáig. Mindenkinek köszönöm, akik részt vettek a Mátra-kupa lebonyolításában.

– Imre Géza és Kökény Bea személyében valódi példaképek adták át az érmeket. Mit jelentett az ő jelenlétük a fiataloknak, mennyire motiválja őket?

– Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy két olimpia hős segített az érmek átadásában. Szerintem ennél nagyobb motiváció nem létezik. Nagy cél lehet mindenki számára, hogy egyszer ők is hasonló sikereket érjenek el. Amit nagyon fontosnak tartok, hogy nemcsak példamutató sportolókat, hanem fantasztikus embereket is megismerhettünk Beában és Gézában.

Rosta István és Imre Géza érmet ad át a Mátra-kupán

– A most induló szezonban már lánycsapatok is versenyeznek gyöngyösi színekben, ami a klub számára újdonság. Mekkora kihívást jelent a szakmai stábnak?

– Véleményem szerint az úgy van rendjén, hogy egy gyöngyösi kézilabda klub legyen. A lányok már egy jól szervezett csapattal rendelkeznek. Bahrim Lili és Majzik Heni szépen felépítették a struktúrájukat. Most egy nagyobb szervezet védernyője alá kerültek, ahol még jobban tudnak fejlődni, több lehetőség nyílik meg számukra.

– Milyen célokat fogalmazott meg, milyen utat lát a gyöngyösi utánpótlás-nevelés előtt?

– Sikeres és eredményes munkát vázoltam fel. Jó munkát várok el mindenkitől. A klub minden feltételt biztosít ehhez. Nagy Attila elnök úr személyében olyan ember vezeti az egyesületet, akinek valóban szívügye az utánpótlás. Mind felszerelésben, mind versenyeztetésben megkapjuk a megfelelő feltételeket. A munka eredményességét azonban nem csak az érmekben lehet mérni. Természetesen győzni mindig jó, hiszen pozitív visszajelzést ad a munkáról, de egy nevelési munka nem csak győzelemben vagy vereségben mérhető, annál sokkal bonyolultabb és hosszabb folyamat. Senkinek sincs eredménykényszere, sokkal fontosabb, hogy egy tervszerű folyamatban tudjunk gondolkodni. A legnagyobb eredmény az lenne, ha pár év múlva lenne korosztályos válogatottunk, illetve tudnánk az első csapatba gyöngyösi játékosokat adni. Sikeresek akkor leszünk, ha egészséges gyermekeket nevelünk. Ha elérjük, hogy a sport az életük része legyen. Tudom, hogy nem lesz mind a háromszáz gyerekből olimpikon, de ha elérjük, hogy majd felnőttként is aktív életet éljenek, akkor jól dolgoztunk. Nagyon szeretném, hogy Gyöngyösön büszkeség legyen a kézilabdásokhoz tartozni, akár edzőként, akár játékosként, akár szülőként.