Három nappal a pénteki, egygólos vereség után már a mérkőzés pozitívumait is képes meglátni Gulyás István. A B. Braun Gyöngyös vezetőedzője szerint a Vác elenni vereség nem tragédia, de figyelmeztető jel, hogy a célkitűzések teljesítése után sem szabad elkényelmesednünk.

– Nem várt vereséget szenvedett a csapat pénteken Vácott. Néhány nappal a találkozó után hogyan látod, mi vezetett a kudarchoz?

‒ Mindenekelőtt az, amiről már hetekkel ezelőtt is beszéltem, a motiváció hiánya. Az a legnagyobb problémánk, hogy a megfelelő motivációt fenn tudjuk tartani amellett, hogy a céljainkat elértük. Úgy érzem, egy kicsit belekényelmesedtünk abba, hogy bent vagyunk a legjobb hat között. Ebből a komfortzónából valahogy ki kell rángatni a csapatot. Ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, be kell vallanunk, hogy lehetett számítani egy hasonló vereségre, hiszen már Orosházán is voltak arra utaló jelek, hogy ha nem százszázalékosan koncentrálunk, akkor bizony nehézzé tesszük a saját dolgunkat. Annyival ugyanis nem vagyunk jobbak sem a Vácnál, sem semelyik csapatnál, hogy ne legyen szükségünk teljes koncentrációra.

Gulyás István szerint nem történt tragédia, de a tanulságokat le kell vonni. Fotó: Magyari Máté

‒ A célok elérése után a csapat megfogalmazott egy másodlagos célkitűzést is, ami a negyedik hely megszerzéséről szólt. Ez még elérhető?

‒ Igen, e tekintetben semmi sem változott. Talán még éppen jókor jött a pofon, ennek a vereségnek most fel kell ráznia a társaságot, és mindenkinek észre kell vennie, hogy ennél sokkal jobb kézilabdára is képes. Erre szükség is lesz, hiszen ha a hátralévő két bajnoki mérkőzésünket megnyerjük, még révbe érhetünk.

‒ Ennek egyéb feltételei egyébként adottak? Minden rendben van a csapat háza táján?

‒ Minden a legnagyobb rendben van. Most is csak azért keserű a szánk íze, mert hozzászoktunk a jóhoz. Sok olyan mérkőzést játszottunk az idei bajnokságban, amelyet szoros, kiélezett csatában sikerült megnyernünk, és sok esetben szerencsénk is volt. Az ember ilyenkor hajlamos azt gondolni, hogy mindig így lesz, aztán az élet erre rácáfol. Tragédia nincs, dolgoznunk kell tovább, amit jó körülmények között tehetünk, így semmit nem tudok mondani, ami a teljesítményünket negatívan befolyásolhatná. A legfontosabb, hogy ebből a kényelmes pozícióból valahogy ki kell rángatni a csapatot.

‒ A szezon előtt általános volt a vélekedés, és te is többször megfogalmaztad, hogy a magyar élvonal középcsapatai szinte azonos tudással bírnak. Most azt látjuk, hogy az a Csurgó, amellyel a B. Braun Gyöngyös döntetlent képes játszani, megszorongatja a Szegedet és akár még a Veszprémnek is okoz kellemetlen perceket. A Szegeddel egy bő félidőn át mi is képesek voltunk tartani a lépést, ugyanakkor az alsóház csapatai is partiban lehetnek bárkivel. Mintha kiegyenlítettebbek lennének az erőviszonyok. Te is így látod?

‒ Igen, már a nyáron is mondtam, hogy a Csurgót, a Veszprémet és a Szegedet leszámítva nincs óriási különbség a csapatok között a játékosállományt tekintve. Pillanatnyi forma, felkészültség, pszichés állapotok döntenek egy-egy meccsen, és amit látunk, az csak azt bizonyítja, hogy nem szabad félvállról venni egyetlen csapatot sem, hiszen mindenhol vannak jó játékosok, akiknek a napi formája képes egy-egy találkozó kimenetelét eldönteni.

A motiváció fenntartása a legfontosabb feladat Gulyás István szerint. Fotó: Magyari Máté

‒ A bajnokság alapszakában két mérkőzés vár még a csapatra, azonban előbb a Magyar Kupa negyeddöntőjében az FTC ellen kell pályára lépnünk.

‒ Azon a meccsen is komolyan kell majd koncentrálnunk. Bízom benne, hogy tudjuk realizálni a tudásbeli különbséget, és egy kiköszörüljük a teljesítményünkön esett csorbát. De még egyszer mondom, nagy tragédia nem történt, csak a magunkkal szemben támasztott elvárásoknak nem sikerült megfelelnünk egyetlen mérkőzésen. Le kell vonnunk a tanulságokat, aztán a hátralévő meccseken mindent meg kell tennünk, hogy feledtessük ezt a vereséget.

‒ Melyek a legfontosabb tanulságok?

‒ Néhány nappal a meccs után képes vagyok meglátni a pozitívumokat is, hiszen például kiválóan védekeztünk, és remek kapusteljesítmény volt mögöttünk. Negyven percet töltöttünk védekezéssel, és 23 gólt kaptunk, ezzel meccset kellene nyerni. A támadójátékon és a helyzetkihasználáson kell javítani, ezen fogunk dolgozni.