Ahogy a bajnokság valamennyi fontosabb állomása után, úgy a negyeddöntő lezárultával is értékelésre kértük Gulyás Istvánt. A B. Braun Gyöngyös vezetőedzője ma még nehezen tud túllépni a durva balatonfüredi mérkőzésen tapasztaltakon, de reméli, hogy az idő begyógyítja a sebeket. Gulyás István szeretne a jövőbe tekinteni, és megnyerni az ötödik helyért rendezendő párharcot. A sérültekre azonban még akkor sem biztos, hogy számíthatunk.

– Már a mérkőzés előtt lehetett sejteni, hogy nem lesz könnyű dolgunk Balatonfüreden, és itt nem csak a kedélyeket felkorbácsoló Zdolik-ütközésre gondolunk, hanem arra a tényre, hogy az összeállításban mindössze nyolc mezőnyjátékos szerepelt gyöngyösi oldalról.

– Igen, a sérültjeink sajnos nem épültek fel, idegenben pedig még jobban éreztük a hiányukat. Hiába tudtuk, hogy kevés cserével kell helytállnunk, idegenben ezek a dolgok még nehezebbé tették a dolgunkat, és még nagyobb súly nehezedett a játékosokra. A Balatonfüred sokkal nagyobb tempót diktált, mint Gyöngyösön, így valóban sokkal nagyobb volt a teher mindenkin. A nagy fizikai és lelki megpróbáltatást sajnos nem bírtuk, felőrlődtünk a meccs végére.

– Nem mehetünk el szó nélkül a rengeteg kiállítás és a két piros lap mellett. Sok-sok vitatott szituáció fordult elő a mérkőzésen, ez nyilván rányomta a bélyegét a meccsre.

– Így van, sőt szerintem alapvetően meghatározta a mérkőzés egészét. Én sokáig játszottam, régóta edzősködöm, de ilyet még nem láttam. Borzasztóan rossz szellemű mérkőzés volt játékvezetés szempontjából. Azt kell, hogy mondjam, kicsúszott a kezükből az irányítás, így a végére egy eldurvult, kisstílű játék alakult ki.

– Azért is fájó lehet ez, mert a két klubot és a szurkolókat régi, jó kapcsolat fűzi egymáshoz, és itt említhetjük az ön jó kapcsolatát is Sótonyi Lászlóval, a fürediek mesterével. Egy ilyen meccs után mennyire sérülnek ezek a kapcsolatok?

– Remélem, hogy a jó viszony továbbra is megmarad, bár tegnap én is azt nyilatkoztam, hogy nagyon rossz felé visz az út, amire a balatonfüredi sportvezetők léptek, amikor egy vélt sérülésből ilyen nagy lufit fújtak. Ez oda vezetett, hogy a mérkőzés verekedésbe torkollott, amit a két játékvezető egyáltalán nem tudott kezelni. A mondataimat továbbra is fenntartom, hiszen ez a hozzáállás további sérüléseket szül, amit senki nem akarhat. Remélem, a következő napokban mindenki lehiggad és átgondolja a dolgokat, mert ebből biztosan le kell vonni a következtetéseket.

Gulyás István nehezen teszi túl magát a szombati mérkőzésen. Fotó: Magyari Máté

– Hogyan lehet túllépni egy ilyen mérkőzésen?

– Az idő minden sebet begyógyít, most is csak ebben bízhatunk. Nincs más lehetőségünk, mint higgadtnak maradni. Sportszerűek kívánunk maradni, gratulálni a Fürednek, és emelt fővel továbblépni.

– Az talán segíti ezt a továbblépést, hogy a négy közé jutás már egy abszolút a célok fölött lévő bravúr lett volna, így tragédia nem történt, lehet előre tekinteni. Ráadásul a három mérkőzésből a hazait sikerült is fantasztikus hangulatban megnyerni. Összességében értékelve a három meccset, melyek a legfontosabb tanulságok?

– Az a fontos, hogy próbáljuk a pozitív oldalát nézni a történetnek. Mikor a negyedik helyről szóló polémia elindult, már lehetett tudni, hogy hatalmas bravúrra lesz szükségünk az egyik idegenbeli meccs megnyeréséhez. Azonban a három meccs alatt megerősítést nyert, hogy nagyon jó csapatunk van, remek küzdőszellemmel, és ezt a keretet mindenképpen meg kell erősíteni. Hét-nyolc emberrel ugyanis nem lehet végigvinni egy bajnokságot, több játékosra van szükség, hogy a végjátékot is bírjuk a mérkőzéseken. Ha ez megvalósul, még szép sikereket bérhetünk el ezzel a csapattal.

– Tekintsünk előre. A másik negyeddöntőben a Csurgó és a Tatabánya csatázik egymással, mi a vesztessel vívjuk majd az ötödik helyért zajló párharcot. A második meccset abban a párosításban csak április 9-én rendezik, vagyis van egy kis időnk felkészülni. Ezalatt felépülhetnek a sérültjeink?

– Nagyon bízom benne, hogy Szalafai Gábor és Bakos Dávid csatlakozni fog a kerethez, és májusra Mekaru is felépülhet az operáció után, de biztosat még nem tudok mondani.

– Vagyis elképzelhető, hogy az áprilisi kupa-négyesdöntőt is hiányosan vívjuk majd?

– Reménykedni lehet az ellenkezőjében, én is ezt teszem, de azt tudni kell, hogy ezek a sérülések nem olyanok, hogy egyik napról a másikra gyógyulnának. Reménykedünk, de arra is készen kell állnunk, hogy ezzel a kerettel kell kiállnunk Pécsett. Taktikus játékra kell készülnünk, és a bronzmérkőzésre koncentrálunk majd, azt szeretnénk megnyerni.

– Hogy zajlik addig a munka? Mikor találkozik újra a keret?

– Most két nap pihenőt kapott a csapat, szerdán találkozunk újra, és a következő héten a rehabilitáció jegyében telik a munka. Aztán héten már teljes értékű edzésmunkát végzünk majd, és teljes erővel készülünk a Magyar Kupa négyes döntőjére.