Tragikus körülmények között elhunyt a Gyöngyösi Kézilabda Klub fiatal játékosa, Pánczél Kevin.

2025. február 3-án délelőtt autóbalesetben életét vesztette a Gyöngyösi Kézilabda Klub játékosa, Pánczél Kevin. Húszéves korában elhunyt kapusunk 2013-tól kézilabdázott egyesületünk színeiben, U20-as csapatunk mellett felnőtt keretben is egyre nagyobb szerephez jutott.

A Gyöngyösi Kézilabda Klub osztozik a hozzátartozók gyászában. Pánczél Kevinre csapattársai hétfő délután gyertyagyújtással emlékeznek a Dr. Fejes András Sportcsarnok bejáratánál, ahol bárki kifejezheti részvétét egy szál gyertya meggyújtásával.

Edzője, Kőrösi Fruzsina így emlékezik Kevinre:

Mély fájdalommal és megrendüléssel írok most egy kivételes emberről,sportolóról, csapattársról, barátról, fiatalemberről az egyik edzőjeként.

Kevin nemcsak egy kiváló kapus volt, hanem egy olyan ember, aki mindig rám mosolygott amikor találkoztunk…

Alázata, kitartása, elhivatottsága példát mutatott mindannyiunk számára. Már egészen fiatalon, mindössze 7 évesen csatlakozott egyesületünkhöz, és az évek során végigjárta a ranglétrát, hogy eljusson az NB I.-ig. Ez önmagában is hatalmas teljesítmény, de az ő útja ennél sokkal többről szólt: a szorgalomról, a csapat iránti lojalitásról, a sportszeretetről.

Ő 7 éves korától volt a gyöngyösi kézilabda kötelékében, itt nőtt fel, itt vált azzá az emberré akit mindannyian szerettünk és tiszteltünk.

Kevin tényleg mindig mosolygott, imádta amit csinál és a pályán a kapuban volt otthon,mindig a legjobbját igyekezett adni és ha mégsem a könnyeit sem szégyellte kimutatni.Nemcsak a bravúros védései miatt emlékezünk rá, hanem a jóságáért, kedvességéért, a tiszta szívéért. Egy olyan ember volt, aki mindenkivel megtalálta a közös hangot, aki mindig ott volt, ha szükség volt rá, aki sosem panaszkodott, hanem dolgozott – csendben, tisztelettel, alázattal.

Megszakad a szívem…Nem így kellett volna történnie. Még rengeteg védés, mérkőzés, közös élmény és a felnőtt ÉLET várt volna rá. A veszteség, amit érzünk, leírhatatlan. De Kevin emléke itt marad velünk – minden edzésen, minden meccsen, minden egyes védésben, amit kapusaink bemutatnak.

Mostantól minden egyes győzelemben benne lesz az ő ereje, minden egyes meccsben az ő szenvedélye.
Kevin, köszönünk mindent, amit adtál nekünk. Köszönjük a példát, amit mutattál, a szeretetet, amit itt hagytál. Örökké a csapat része maradsz.

Nyugodj békében, soha nem felejtünk el!