Keressük a HE-DO B. Braun Gyöngyös hivatalos kabalaállatát. Szurkolóink segítségével szeretnénk eldönteni, hogy a térség ikonikus állatai – a farkas, a vadmacska és a kerecsensólyom – közül melyik legyen klubunk hivatalos kabalaállata. Szavazni a Gyöngyösi Kézilabda Klub Facebook-oldalán lehet 2019. január 9-éig.

Farkas

A szürke farkas az ember után a legnagyobb területen elterjedt emlős. Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek meghatározó csúcsragadozója, de megtalálhatjuk képviselőit Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában is. Az egykor összefüggő, hatalmas területen a túlzott vadászat következtében ma már csak elszigetelt csoportjai maradtak fenn. Ma már Magyarországon is védett, azaz a délről és északról átkóborolt egyedeket nem lövik ki automatikusan. Hazánkban az I. világháború után pusztult ki, és az 1980-as években jelent meg újra: Szlovákia és Horvátország felől is elkezdett visszatelepülni. Alkalmanként a Mátrában is feltűnik egy-egy példánya. A farkas Gyöngyös címerállata – igaz, ott nem a ragadozó, hanem a város alapításában részt vett Szécsényi Farkas Tamás szimbóluma.

Vadmacska

A vadmacska kisméretű ragadozó, amely Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honos. Magyarországon 2012 óta fokozottan védett. Természetes környezetében a vadmacska különböző élőhelytípusokon is megél, de főleg a nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőségeket kedveli. Míg háziasított alfajának, a házi macskának rengeteg alak- és színváltozata van, a vad egyedek színe mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel. Rajzolata lehet elmosódott, vagy jellegzetesen cirmos, markáns, fekete harántcsíkokkal. Hossza 80–110 cm; súlya általában 4 és 6 kg között van. A vadmacska különösen félénk, óvatos állat. Kerüli a településeket és az ember által bolygatott, háborított helyeket. Magányosan él; az egyedek territóriumának nagysága főleg a táplálékmennyiségtől függ, általában 3 km².

Kerecsensólyom

Nagytestű ragadozómadár, Európában és Ázsiában honos, és ősidőktől fogva fontos szerepet játszik a magyarok hitvilágában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2000-ben „Az év madarává” választotta. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. Nagytestű sólyomfaj, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter, testtömege 730–1300 gramm. Magyarországon rendszeres fészkelő. Az állomány egy része itt telel, egy része novemberben délre vonul. A 2018-as madárszámlálás során mintegy 30 itthon telelő kerecsensólymot figyeltek meg. Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, a kerecsensólyommal vagy esetleg a szirti sassal azonosítható. A régészeti leletek leginkább a kerencsensólymot valószínűsítik.